Milyen portfoliót válasszon az életbiztosítása mellé?

A unit-linked típusú, azaz befektetési egységekhez kötött életbiztosítások sajátossága, hogy az ügyfélnek magának kell választania, mibe fekteti a pénzét. Mivel a legtöbben nem értenek ehhez a kérdéshez, megijednek a felelősségtől. Ebben szeretnénk segíteni, hogy megismerje az életbiztosításokhoz választható befektetési lehetőségeket.

 

 

Mielőtt ismertetnénk az életbiztosításokhoz választható eszközalapokat, szeretnénk kitérni a biztosítási ügynökök egy szokásos és általában nem igaz ígéretére az életbiztosításokkal kapcsolatban. Sok ügynök megígéri, hogy rendszeresen nézi Ön helyett az életbiztosítása hozamát és azonnal jelzi, ha változtatni kell az eszközalapok összetételén. Ez több ok miatt is nem marad más, mint üres ígérgetés. Az első, hogy az életbiztosítással foglalkozó ügynökök 90%-a elhagyja a pályát két éven belül, vagy legalábbis másik biztosítóhoz igazol. A maradék 10% pedig azért marad a szakmában, mert sikeres. Aki sikeres, annak pedig egyszerűen nincs ideje arra az állandó üzletkötés és ügyfélszerzés mellett, hogy még 100-200 ügyfél portfoliójával napi szinten foglalkozzon. Maximum évente egy udvariassági telefonra marad ideje. A harmadik ok, hogy egész egyszerűen egy pénzügyileg képzetlen üzletkötő nem tud valódi jó tanácsokat adni, hiszen még a legképzettebb és legprofibb, sok egyetemet elvégzett szakemberek sem tudják a tuti tippet, hiszen ilyen általában nincs is. Ön például mit tanácsolt volna 2008 végén, érdemes-e kiszállni a részvényekből? Most már tudjuk, mi lett volna a helyes válasz, de akkor a legprofibbak sem tudták, mit higgyenek.

 

Nem szeretnénk itt belemenni a kockázat, szórás, elvárt hozam, egyéni kockázatvállalási hajlandóság és egyebek tárgyalásába. Leegyszerűsítve, azt mondhatjuk, hogy nagyobb hozamot akkor érhet el, ha nagyobb rizikót vállal. Nagyobb rizikót hosszabb távra érdemes vállalni, mert a nagy pozitív és negatív árfolyam-kilengések hosszabb távon kiegyenlítik egymást, miközben várhatóan nagyobb hozamot hoznak, mint a kisebb kockázatú eszközök. Egy megtakarítás célú életbiztosítás minimum 10 év futamidejű, ilyen távon már bevállalható egy rizikósabb, részvényeknek jobban kitett portfolió.

 

Fontos megérteni, hogy nem az a kérdés, hogy áll az életbiztosítása menet közben, hanem hogy lejáratkor mennyit fog kapni. Ezért igazán az életbiztosítás lejárata előtt egy-két évvel, amennyiben a hozam tekintetében jól áll, esetleg érdemes egy kisebb kockázatú alapot választania. Amennyiben ezt nem tette meg, a legtöbb biztosító azt is megengedi, hogy egy-két évvel meghosszabbítsa az életbiztosítása futamidejét, ezért ha lejáratkor éppen egy gödör alján van az életbiztosítása eszközalapja, érdemesebb bennhagynia a pénzét még egy-két évig. (Az eszközalapok közötti váltás, a bennlévő pénz áthelyezése, vagy az új befizetések átirányítása nem komplikált dolog, ha felhívja a biztosítóját, elmondják, hogyan teheti ezt meg.)

 

Az életbiztosításokhoz választható eszközalapok általánosságban, növekvő kockázati sorrendben:

(Megjegyzés: egyszerre több eszközalap között is megoszthatja a pénzét, illetve választhat a biztosítók által kreált kész összeállításokból is)

 

Alacsony kockázatú (és hozamú) eszközalapok:

-pénzpiaci alapok: általában bankbetétekbe helyezik ezeket a pénzeket.

-Likviditási alapok: rövid lejáratú állampapírok (maximum 6 hónap hátralévő futamidő)

-Tőke vagy hozamvédett alapok.

-különböző államok állampapírjaiba fektető alapok.

 

Közepes kockázatú alapok:

-kb. 70% állampapírokat és 30% részvényeket tartalmazó alapok (kötvénytúlsúlyos alapok)

 

Nagy és nagyon nagy kockázatú alapok:

-Kb. 70% részvényt és 30% állampapírt tartalmazó alapok (részvénytúlsúlyos alapok)

-Tiszta részvény alapok (nemzetközi és magyar részvény is)

 

Ez az egy oldal terjedelme nem tesz lehetővé ennél részletesebb magyarázatot, de amennyiben igényli, szívesen állunk rendelkezésére pénzügyi tanácsadással is.

 

 

 

Ha kérdése van, várjuk hívását a jobb oldalon található elérhetőségeken.